Kezdő Tai Chi

2018. november 15.
Kezdő Tai Chi

Vezeti: Lévai Andrea

november 15. csütörtök 19:30-tól

A tai chi egy olyan mozgásforma, ami egyaránt foglalkozik a test a lélek és a szellem működésével, és ezek harmóniájával. Bármilyen életkorban el lehet kezdeni, nem igényel sportoló múltat. A mozdulatok lágyak, körkörösek, nincsenek benne olyan hirtelen földre érések, melyek megterhelik az ízületeket, mint az ugráló vagy futó mozgást igénylő sportokban. Ahogyan a természetes járás során a bal kezünk és a jobb lábunk indul előre egyszerre, a tai chi összes mozdulata ilyen keresztirányú, mely összehangolja a jobb és bal agyfélteke működését, így az élet minden területén érezteti hatását rövidesen. A testtudatosság fejlődik, s vele a mozgáskoordináció és az egyensúly is javul

 

Több száz év tapasztalata és tudása épült be a gyakorlatokba. Megfigyelték mely mozdulatok segítik a testben az energiaáramlást,  oldva az elakadásokat, és a stresszt, jó érzést okozva, egészséges működést hozva létre, rugalmasan, fiatalon tartva a testet. Így a tai chi  gyakorlása hosszú éveken át ad örömet, mert feltölt energiával,  harmonizálja testünk, lelkünk és szellemünk egyensúlyát. Nem kell hozzá semmilyen formaruha, különleges hely, hozzávaló, vagy körülmény, ha kedved szottyan, vagy szükséged van egy kis feltöltődésre, akár hazafelé átsétálva egy parkon is szánhatsz néhány percet a gyakorlásra

 

A testünk mozogni szeret, ezért a statikus, ülő meditációkban rövid idő után a test elzsibbad, elfárad, mozdulni kell 5-10 perc múlva, vagy ha nem, az ember azzal kell, hogy foglalkozzon, hogy merre fáj, vagy hogyan üljön másképp, hogy ne érezzen feszültséget a testrészekben, és ez nem engedi arra figyelni, mi történik belül, a meditáció során. A tai chi  mozgásban végzett meditációs technikája azért zseniális, mert míg lassú, egyenletes, harmonikus mozgást végzünk, a test mozgásigényét kielégítjük, így teljes mértékben jelen tudunk lenni akár hosszabb időn át is a meditációban. Apránként nyitja ki a kapukat befelé önmagunkba,  és ez a felfedező út nagyon izgalmas

 

Nagyon fontos, hogy mindenki a saját életútján jár, és ott tart éppen, ahol. Olyan ügyes, amilyen, és olyan tempóban tanul, ahogy. Ezért a tai chi foglalkozásainkon nincsen senki a másikkal összemérve, hiszen a másik ember egy másik úton jár, annak is egy másik részén tart, más anatómiával, más életkorban, más célokkal tart épp másfelé. Hogyan is lehetne, mi értelme volna két embert összemérni, vagy egyiktől elvárni azt, amit a másik tud? Míg a tanítványnak kifelé kell figyelni, hogy másoknak megfeleljen, vagy másokat legyőzzön, nem tud befelé figyelni, arra, hogy ő milyen is valójában, és azt hogyan teljesítheti ki. A tanítónak mindenkit a saját útjának következő lépése felé kell segíteni a tai chi eszközével. A keleti bölcsek szerint az Út a cél. És amíg az örömteli és élvezetes, az ember nem a végét várja, hanem minden percét élvezi. Most!

 



« Vissza