A Nap 2022. június 21-én 11:13-kor eléri pályája csúcsát, innentől átfordul és elindul lefelé, ezzel elhagyjuk Nimród vezérletét és az Ikrek lába csillagaival az eddig felismert és megélt dolgokat kezdjük el mostmár beépíteni. Elindul a befelé fordulás, a lefelé ívelő pályán a belső világba való elindulás, az eddig megszerzett tudás learatása. Igaz ezek most még csak az első lépések, talán még nem is érzékeljük majd ezt a befelé indulást, mert a többi bolygó még emelkedő íven halad, de innentől szépen fokozatosan csendesedünk majd.
Egy nagyon intenzív emelkedő ívet bont meg így a Nap, hiszen amióta a Mars 2022. január 24-én átlépett a legmélyebb ponton, az összes bolygónk ezen a emelkedő pályán dolgozott, vagyis igen erős volt egészen idáig az emelkedés, építkezés az életünkben. Ez már önmagában nagyon kivételes, és ehhez jön Jupiter és Neptunusz halak-Halakban való utazása, valamint az ő nem mindennapi együttállásuk (ápr 12), ami a jelen kort abszolút meghatározó energia, amit talán sokan még fel sem fogtak, hogy ez mit is jelent és milyen lehetőségek vannak benne. A következő évek segítenek majd a megértésben. A téli napforduló óta már idáig is nagyon erős és kivételes energiák voltak idén nagyon sok tanítással és ráébredéssel, sok befelé fordulással. Szerintem az idei év a csend ideje, az eddig eltelt időszak is és ami most indul is, mert ezek mind az előttünk álló halak időszakára készítenek fel, a nemtudatosra, ami az igazi mélyülés lesz. Az ősz még ebben hoz további tudatosodást mielőtt tényleg elmerülünk a láthatatlanban, ezért is lesz nagyon fontos az ősz-tél időszaka.
A mostani napforduló napjában van továbbá egy rejtett üzenet is, mert nemcsak a kiteljesedés, hanem egyszerre születés is van benne, ugyanis amellett, hogy a Nap eléri a rák nulla pontját, ami a csúcs, a kiteljesedés, a Hold ugyanezen a napon megérkezik a kos nulla pontjához, ez pedig a fény győzelme a sötétség felett. Összességében tehát a fény üzenete van ebben a napfordulóban, ami arról szól, hogy a fény támogat, vezet minket, mutatja az utat, és mindig legyőzi a sötétet, aki ugyan a részünk, nélküle nem lenne teljes, mert általa fejlődünk, de mégis a fény útját járjuk. És a kulcs, hogy ez a fény belül van. Ezzel az üzenettel indulunk el befelé, ezt érdemes magaddal vinni, ennek a gondolatiságát, energetikáját, hogy a fény a vezérlet, akármi van, akárhogy is éled meg az adott pillanatot, akármilyen nehéznek, sötétnek, az tanítás számodra, érted van, de te a fény útját járod, ezáltal mindig minden rendben van. Ha mindezt érted, már biztos lehetsz benne, hogy ez az előttünk álló halak időszak számodra egy csodautazás lesz.
Charlie Chaplin a 70. születésnapján írta:
1. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy a kínok, a szenvedések és érzelmi fájdalmak csak figyelmeztető jelei annak, hogy a saját igazságom ellenében élem az életem. Ma már tudom, hogy ez: HITELESSÉG.
2. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy mennyire tud bántani valakit az, ha rá akarom erőltetni a vágyaimat, miközben az idő még nem jött el erre, illetve az adott személy még nem állt készen rá, még akkor is, ha ez a személy én magam voltam. Ma ezt úgy hívom: TISZTELET.
3. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy másfajta élet után vágyakozzak, és láttam, hogy minden, ami körülvesz, az valójában egy lehetőség arra, hogy fejlődjek. Ma ezt úgy hívom: ÉRETTSÉG.
4. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy minden körülmények között a megfelelő helyen és időben vagyok, és minden a megfelelő pillanatban történik. Így nyugodt lehetek. Ma ezt úgy hívom: ÖNBIZALOM.
5. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy raboljam a saját időmet, és abbahagytam a jövőre vonatkozó nagy tervek gyártását. Ma csak olyan dolgokat cselekszem, amik örömet okoznak nekem és boldoggá tesznek. Olyan dolgokat, amik felvidítják a szívemet. Mindezt a magam módján csinálom, a saját ritmusomban. Ma ezt úgy hívom: EGYSZERŰSÉG.
6. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felszabadítottam magam azok alól a dolgok alól, amik nem tettek jót az egészségemnek – ételek, emberek, dolgok, helyzetek és minden, ami elvitt önmagamtól. Először ezt a hozzáállást egészséges egoizmusnak tartottam. Ma már tudom, hogy ez: ÖNMAGAM SZERETETE.
7. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal a próbálkozással, hogy mindig igazam legyen, és azóta sokkal kevesebb alkalommal tévedtem. Ma ezt úgy hívom: SZERÉNYSÉG.
8. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, elutasítottam, hogy a múltban éljek és a jövő miatt aggódjak. Most, csak a pillanatnak élek, ahol MINDEN történik. Ma napról napra élem az életem és úgy hívom: BETELJESEDÉS.
9. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy az elmém képes arra, hogy zavarjon és beteggé tegyen. De ahogy összekapcsoltam a szívemmel, az elmém nagyon hasznos szövetségessé vált. Ma ezt úgy hívom: A SZÍV BÖLCSESSÉGE.
10. Nem kell, hogy féljünk a vitáktól, összekülönbözésektől vagy bármilyen problémától önmagunkkal vagy másokkal. Még a csillagok is összeütköznek néha, és a találkozásukból új világok születnek. Ma már tudom, hogy EZ AZ ÉLET.
SENECA:
Őrizd meg lényedet olyannak, amilyennek másokat szeretnél látni.
Tegyen vagy mondjon bárki bármit, nekem jónak kell lennem.
Segíts a tévelygőnek megtalálni a helyes utat.
A dolgok tőlünk függetlenek, mi vagyunk, akik véleményt formálva róluk élővé, hatóvá, mozgalmassá tesszük őket.
Ha az élet dolgai természet szerint valók, örülj nekik, és vedd őket könnyedén. Ha pedig szemben állnak a természettel, hagyd őket kívül, hogy szépen élhess.
Bármikor megteheted, amikor csak akarod, hogy visszavonulj önmagadba, a saját lelked csendjébe.
Mindent tégy úgy, ahogy az élet igazi művészetét megvalósító isteni elv megköveteli. Ez pedig előírja a megfontolt cselekedetet, a nyugodt, szeretettel átitatott életetet.
Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsodat.
Adjon neked erőt az ég, hogy magadra öltsd a türelem és megértés koronáját, várj, míg beköszönt a jóságos változás...
Minden, ami történik velünk, a javunkat szolgálja...
TATIOSZ:
Aki örömet tud szerezni másnak, magának szerzi a legnagyobb örömet.
Az elvárások szorongást okoznak, majd összeroppantanak. A legnagyobb jó mindig ott van, ahol nem reméljük, a legszebb szeretet mindig azé, aki nem reméli.
Másokban akkor találunk szeretetet, ha önmagunkban is hordozzuk.
Amikor harmónia van a lelkünkben, egész lényünk nyugalmat sugároz.
Legyél az, amivé legszebb hajlamaid által válhatsz, de elsősorban maradj ember!
Önmmagunk megértése megvilágosodás. A többiek megértése bearanyozza megvilágosodott napjainkat.
Aki képes nemet mondani, az már tudja, mit jelent az igen!
Önmagad vagy a válasz mindenre. Nincs olyan kérdés, amelyre szíved ne ismerné a választ...
Csak az az ember emelkedhet a csillagok magasságáig, aki szeret... Csak az találkozhat csillagtársával, akit szeretnek...
Aki szeret, elenged, felejt és megbocsájt.
Az árnyék nem azért lakozik benned, hogy elsötétítse a fényességet, hanem hogy felhívja a figyelmedet a tökéletlenségeidre.
A látásod kitisztúl, amint a szívedbe tekintesz.
Aki kifelé néz, álmodik.
Aki befelé néz, felébred.
/Jung
♦♦♦♦♦
Vannak emberek, akik azért válnak fontossá, sőt nélkülözhetetlenné, mert maguk nem akarnak fontosak és nélkülözhetetlenek lenni. Mágikus magatartás ez: valójában senkit és semmit sem birtokolni; elfogadni, amit a sors kiszab, s továbbmenni, ha lejárt a küldetés.
Szőke Lajos pontosan ilyen ember. Tudja és teszi a dolgát, fölméri, kinek mire van szüksége, s nem ad többet, csak amennyit az illető képes befogadni. Bioenergetikusnak is nevezhetnénk, ha mindenképpen kategóriába akarnánk szuszakolni. Ennek azonban nem lenne semmi értelme. Szőke Lajos nem mesterember, hanem Mester – mindenkié és senkié.
– Miután megoldódott a természetgyógyászati képzés, vizsgáztatás, és elegendő gyógyító is rendelkezésre áll – mondja Szőke Lajos –, tulajdonképpen visszavonultam. Most már van időm az igazi próbatételekre.
– Ez azt jelenti, hogy különös feladatokat tűzött maga elé?
– Az érzelmek fizikájával foglalkozom, s próbálom megfejteni azokat az élő szimbólumokat, amelyek a ma emberében elrejtve élnek, léteznek.
– Egy laikus számára kissé ellentmond egymásnak az érzelem, illetve a fizika. Mit jelent és min alapul az érzelmek fizikája?
– A Földnek, az élővilágnak a polarizáltság a sajátja, s ebből csakis az ember képes kiszakítani önmagát, mégpedig a gondolatai által. A sejtjeinkben lévő víztartalom is polarizált, de a félelmeinkkel, a görcseinkkel, az önzésünkkel és a gyűlölködésünkkel kaotikussá tesszük azt. A polarizáltság alapvető feltétele a külső és belső békesség, az elfogadás és a harmónia, vagyis a tudatos érzelmi-lelki élet. Ha ez nincs meg, akkor vissza kell szerezni, helyre kell állítani azt, vagy legalábbis törekedni kell rá. Az érzelmek fizikája tehát a létezés megértésén alapszik. Minden ember elvileg képes arra, hogy ezekkel a rendkívül finom energiákkal megtanuljon bánni. A lehetőség bennünk van, de nehéz a dolgunk, mert elveszítettük valós, lényegi kapcsolatunkat a természettel.
– Melyek a már említett élő szimbólumok?
– Sok ilyen létezik bennünk. Rengeteg az olyan ember, aki szinte megállás nélkül gyűjt, szerez, harácsol. Mindenáron birtokolni, markolni akar, s mindig egyre többre és többre vágyik. Mindez csodálatos, élő szimbóluma annak, hogy a valódi, tényleges hiány nem fizikai síkon keletkezik, csak ott nyilvánul meg. Az ilyen emberek a lelkükben, az érzelmi életükben nélkülöznek. Tévedés azonban azt hinni, hogy a lelki űr fizikai szinten megszüntethető. Ez természetesen nem sikerülhet. Egy másik, örök érvényű szimbólum maga a Nő. Egy férfinak, valahányszor egy nőre tekint, rá kell ébrednie, hogy a nő nem az ő szerelmi játékszere. A vonzódás, a vágyakozás voltaképpen nem más, mint az anyag vágyakozása a szellem felé, a matéria vágyakozása a megdicsőülés, valójában az őshaza felé. Merthogy a nő élő szimbóluma mindannak, ami intuitív és isteni, míg a férfi az anyag, a racionalitás szülötte. Minden nő mindig készen áll arra, hogy a matériát a megdicsőüléshez juttassa, a szó legmagasztosabb értelmében. Ehhez azonban az kell, hogy a férfi a nőt önmagával egyenrangúnak, igazi társnak tekintse.
– Mi a véleménye arról, hogy a betegség is szimbólum?
– A lélek csak emberi ütközéseken, konfrontációkon keresztül nemesedhet. Minden élethelyzet, minden betegség mögött konfliktus áll, ami viszont egy-egy kaotikus érzelmi állapotból, a polarizáció megrontásából fakad. A betegség ilyenformán nem más, mint a lélek üzenete.
– A veleszületettek vagy genetikai eredetűek is?
– Igen, azok is bizonyos feladatok elvégzésének szükségességére hívják föl a figyelmet. Szerencsére az ilyen betegségek igen ritkán fordulnak elő, mindenesetre karmikus jelentésük van. Ismertem egy édesanyát, aki súlyos genetikai rendellenességgel született gyermeknek adott életet. Vidéken élt, s a helyiek valami babonás félelemtől hajtva elfordultak tőle és a csecsemőjétől. Ha meglátták őket az utcán sétálni, átmentek a túloldalra. Kerülni kezdték az anyát, mintha ragályos lenne egy hibás genetikai kód. Az édesanya azonban úgy szerette, ápolta a kicsinyét, hogy sok anyuka példát vehetett volna róla. S küzdött, harcolt azért, hogy a gyermek maradjon életben. Aztán megtanulta úgy szeretni a picit, ahogy „kell”, túlzások, fölösleges aggodalmak és görcsösség nélkül. Úgy szerette, hogy már el is tudta engedni. Akkor a gyermek meghalt, pontosabban hazatért. S azért nem előbb, mert itt-tartózkodásával, betegségével éppen azt a lelket, az édesanyját kellett megtanítania az elengedésre. A feladatot tehát a mama kapta, a gyermek pedig a tanítómestere volt egy rövid földi életszakaszban. Ezért mondtam az előbb, hogy a legsúlyosabb betegség is üzenet, de egyáltalán nem biztos, hogy a beteg embernek, vagy csak neki kell tanulnia általa.
– Hogyan lehet helyreállítani az egészséget?
– Mivel a betegség is arról tanúskodik, hogy a polarizációval valami baj van, harmonizálásra van szükség. Érzelmi energiákkal, szeretetenergiával idézhetünk elő pozitív változást. Ezek az energiák hihetetlenül finomak, nem az anyagi világból valók, nem oda tartoznak. Csodálatos harmonizáló ereje van az imának is. A gyógyítást mindig az érzelmeknél kell kezdeni, hiszen a diszharmónia is ott keletkezik. Ez a gondolat ma már nem számít eretnekségnek, de sajnos a hivatalos orvoslás, sőt javarészt még a természetgyógyászat is egyelőre fizikai szinten polarizál. A diagnosztikában, a terápiában is rengeteg az újdonság, ezek némelyike lélegzetelállítóan modern, elismerem. Ám ha nem a lélekhez akarunk hozzáférni, akkor csak tüneti, nem oki kezelést folytatunk, s a beteg nem gyógyul meg.
– Mint mondta, fölhagyott a gyógyítással. Hogyan él, mikor találkozik azokkal, akik önnel akarnak találkozni?
– Az elérhetőségemet magam korlátoztam. Mobiltelefonom, faxom, internetem nincs, még a villanyborotvámat is kidobtam, mert a külső és belső békesség feltétele az, hogy egyszerűségre törekedjünk. Ha levelet kapok, válaszolok. Akárhány levélre is. Intézményekbe, művelődési házakba, könyvtárakba járok egész napos konzultációkat tartani, és ezeket szigorúan ingyen vállalom. Nemcsak a gyógyítást, hanem az oktatást és a vizsgáztatást is befejeztem. A tanácsadások és a közös kirándulások is megszűntek az idén. A napjaim egyébként derűsen telnek, s igyekszem mindig csak a feltett kérdéseket megválaszolni. A legtöbben ugyanis még most azt szeretnék, hogy valaki más oldja meg helyettük a problémáikat, más élje a nehézségeiket, más gyógyuljon helyettük. Egyetlen tanfolyamom fut még másfél évig: havonta egy turnusban próbálom átadni, hogy az őselemekkel, az érzelmeinkkel, az energiaközpontjainkkal és a magasabb tudatunkkal jóban lehetünk. Arról a jelzőrendszerről is beszélek, amely megmutatja, hogy hol, milyen élethelyzetben és kikkel szemben követünk el hibákat, illetve, hogy mit viszünk túlzásba, mit hanyagolunk el.
– Ön egészséges ember?
– Igen. Az egészségem töretlen, s bár azelőtt sem voltak komolyabb problémáim, tökéletesebb, mint eddig bármikor.
– Mi a titok?
– Már nem arra törekszem, hogy önmagam helyett a világot változtassam meg. Döntéseimért, ha jók voltak, ha rosszak, vállalom a felelősséget. Naponta kontrollálom önmagam, s mérlegelem, hogy az emberi kapcsolataimban, az élethez, a természethez fűződő viszonyomban hol követtem el hibát. Az őselemek megmutatják, milyen életterületet hanyagolok el, az érzelmek pedig jelzik, hol tévedek. Időtlen, magasabb tudatom minden kérdésemre reagál és segít a döntésemben, feltéve, hogy helyesen teszem föl a kérdést. Azt hiszem, az ember életében az a legnehezebb, hogy helyesen kérdezzen.
/A Természetgyógyász Magazin 2015 szeptemberi számának cikke/
♦♦♦♦♦
"Egy embernek egyféle rangja van csak:
a jelleme."
/Márai Sándor
" Az idő megszűri az ember vágyait. "
/Márai Sándor
"Ha az ember rugalmas, engedékeny és alázatos,
képes önmagát irányítani, teljesen megszabadulni a nyugtalanságtól,
ha nem dühíti fel a bírálat, nem bántódik meg a sértésen,
akkor a Föld társául szegődhet."
/Liu Yiming, vietnámi szerzetes
"Régi kudarcok tisztulnak végleg.
Bőven adódnak újabb esélyek."
/vietnámi szerzetes
"Rossz voltam, s te azt mondtad:
Jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek láttál.
Végighallgattad mindíg, amit mondtam,
Halandóból így lettem halhatatlan."
/Pilinszky
"Ahol megtalálod az életed értelmét, ott van a sorsod..."
"Minden zuhanás végén oltár előtt ébred az ember."
"A dolgokat egyedül belülről lehet átélni.
Azonosulni kell velük, hogy minden lehetőségükkel,
veszélyükkel magunk mögött hagyhassuk őket.
Aki áthaladt az alvilágon, az megszabadult a pokoltól."
"Isten és közöttem állok én..."
A valóság csupán a szeretet semlegességének középpontjában létezik...
Az emberek, akikkel találkozunk,
saját belső világunk visszatükröződései.
_Az én csendem_
Az én csendem nehéz, mint az árvák könnye, vádol, majd könyörög, úgy zuhan a földre, hideg és kőkemény, mint késben a szándék, legforróbb szavad is megdermedt ajándék. Az én csendem konok, mint ránc a homlokon, s úgy telepszik reád, mint nem kívánt rokon, szívós és kitartó, akár földben a mag, gyökeret ereszt, mint a felszított harag.
De a csendem lágy is, mint az alkonyi kék, mint éjben a neszek, mint ringató mesék, végtelen és áldott, mint templomok csendje, mintha némák lelke együtt énekelne. Az én csendem szelíd, akár a hajnalok, mikor az égre az első fény fellobog, s ha fáj neked olykor ezerarcú csendem, hagyj kicsit magamra, és megszólalsz bennem.
/Sárhelyi Erika/
A világ sorsa nem a kezedbe van letéve...
Ha te magad teszel valami jót,
ha csinálsz magadtól valamit,
akkor lerakhatod az ember egy magasabb szellemi fokra történő
felemelkedésének az alapkövét.
/Bhagavad Gita/
Tegnap okos voltam, ezért meg akartam változtatni a világot.
Ma bölcs vagyok, ezért meg akarom változtatni önmagam.
/Jane Roberts: Seth könyve/
„Szép Tündérország támad föl szívemben, ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, ilyenkor decemberben.”
Juhász Gyula
Mielőtt megszólalsz,
gondold végig, szebb-e,
mint a csend, amit megtörsz vele...
/Tolsztoj/
A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető,
félelmetes vagy tanulságos.
Önmagunk megismerése azonban a legnagyobb utazás,
a legfélelmetesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás.
/Márai Sándor/
"A hit ott kezdődik, ahol az értelem nem jut tovább,
ahogy a csillagok is csak besötétedés után jönnek elő,
hogy megmutassák az ég végtelenjét.
Az asztrológia egy nyelv,
melyet ha megértesz, az ég beszél hozzád..."
El kell jönnie a pillanatnak, amikor az ember már nem tudja elviselni a tudatlanság igéjét.
Ekkor pedig véget kell vetnie életében a ködösítő elemek áradat&